Elkezdődött a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
A szerda esti megnyitón Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a fesztivál különlegességének nevezte, hogy az utóbbi két évben elkészült európai egész estés és televíziós animációs filmek versenyeznek párhuzamosan a magyar animációkkal, illetve hogy minden magyar, éljen bárhol a világban, nevezhet a versenyprogramba. Így érkeztek Japánból, Görögországból, Franciaországból, Bulgáriából, Romániából és Ausztriából is a magyar versenyben szereplő filmek.
A Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke az animációs filmek legnagyobb hazai ünnepének nevezte a KAFF-ot, hozzátéve, hogy a magyar animáció ünneplése valójában már a múlt héten, Annecy-ban elkezdődött, ahol kivételesen erős volt a magyar jelenlét, és három magyar alkotást is díjaztak a nemzetközi animációs fesztiválon: Gauder Áron Kojot négy lelke című filmje a zsűri díját kapta, Buda Flóra Anna 27 című animációja a rövidfilmes Kristály-díjat nyerte, a cseh-szlovák-magyar koprodukcióban létrejött Tomi, Polli és a Ház Szelleme pedig a Contrechamp program zsűrijének díját hozta el.
Káel Csaba a 16. KAFF megnyitóján (Fotó: Banczik Róbert)
Káel Csaba a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál június 25-éig tartó programjáról szólva hozzátette: a filmvetítések mellett a kiállítások, mesterkurzusok, könyvbemutatók, a Magyar népmesék című sorozathoz kapcsolódó érmekibocsátás, a zenei műsorok és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által szervezett konferencia is tartalmas programnak ígérkezik.
A filmügyi kormánybiztos szerint nagy változás van a világ animációs filmművészetében, mert míg korábban (talán a Disney hatása miatt) az egész estés animációs filmek szinte kizárólag gyermekek számára készültek, ma már számos felnőtteknek szóló, animációs technikákkal készült film látható. Mint rámutatott, a digitális filmkészítés szélesre tárta kapuit, hiszen könnyen, olcsón lehet megfelelő szoftverekhez jutni, így nagyon sok animációs film készül, egy új "népművészet" van kialakulóban. A Nemzeti Filmintézetnek pedig támogatóként nagy szerepe van abban, hogy a kulturális értéket teremtő, a kultúránk fenntarthatóságát biztosító alkotások létrejöttét támogassa, és azt is segítse, hogy ezek az alkotások minél szélesebb közönséghez eljussanak határokon innen és túl.
Báron György a 16. KAFF megnyitóján (Fotó: Banczik Róbert)
A 16. KAFF megnyitóján adták át a KAFF életműdíját, amelyet a fesztivál szervezőbizottsága minden alkalommal egy olyan, nem filmrendező személynek ítél oda, aki több évtizeden keresztül jelentősen hozzájárult a magyar animációs filmművészet történetéhez. A KAFF életműdíját idén Báron György filmkritikus, filmesztéta, egyetemi tanár vehette át.
A fesztivál első napján retrospektív vetítés volt látható az idei születésnaposok filmjeiből: Ternovszky Béla, Horváth Mária, Tóth Pál és M Tóth Éva alkotásaiból. Idén 21 éves a KEDD Animációs Stúdió, melynek történetét a KAFF alatt a Hírös Agórában kiállítás formájában is megismerhetik az érdeklődők. A KEDD több mint két évtizedes munkásságát egy filmes összeállításban is bemutatták: látható volt a Kuflik, a Mitch-Match, a Bogyó és Babóca, a Detti és Drót, valamin a Naszreddin Hodzsa sorozatok egy-egy epizódja is.
Három kiállítás is megnyílt a fesztivál első napján: a látogatók gazdag képanyagon keresztül megismerhetik a Toldi mozifilm gyártásának fázisait, a Kojot négy lelke hét évig tartó munkálatainak kulisszatitkait, grafikákat, karakter-és háttérterveket, valamint a rendező saját indián tárgyai is megtekinthetők. A magyar képregény 150 évét a legkiválóbb hazai képregényalkotók munkáin keresztül mutatják be, melyhez kapcsolódóan június 22-én könyvbemutatót is tartanak Kertész Sándor Buborékban beszélők - A magyar képregény 150 éve című kötetéből.
A szerdai napon Varga Zoltán Macska-egér játékok című kötetét mutatták be, melyben Ternovszky Béla munkásságát dolgozta fel, rendkívül sok színes képanyaggal illusztrálva, korábban soha nem látott story boardok, karaktertervek és werkfotók kíséretében.