Június 21., szerda – július 3., hétfő | Hírös Agóra | Kodály terem
Megnyitó: június 21. | szerda 17:00
A kiállítást megnyitja: Békési Sándor animációsfilm-rendező
Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamasz fiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. A mozifilmben nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a 14. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért. Jankovics Marcell utolsó alkotása szöveghűen viszi vászonra Arany János költeményét. A Toldi rendkívüli igényességgel megalkotott, festői szépségű képanyaga a Kecskemétfilm több mint száz alkotójának bő négyévnyi munkáját dicséri.
Ha a történelem ismétli önmagát, talán így van ez a rajzfilmtörténelemmel is. Ezt látszik igazolni az a sorsszerűnek mutatkozó egybecsengés, hogy Jankovics Marcell pályájának első kiugró sikere, valamint a rendező grandiózus munkásságát egyszerre megkoronázó és lezáró műve egyaránt a 19. századi magyar költészethez kötődik. Az ötven éve, 1973-ban bemutatott első magyar egész estés rajzfilm, a János vitéz keletkezéstörténete éppúgy egy nevezetes évforduló apropóján kiírt pályázattal kezdődött, mint jó félszázaddal később a Toldi-sorozaté. A Kecskemétfilmet annak alapítása, 1971 óta vezető Mikulás Ferenc Jankovics Marcellt kérte fel a Toldi megrendezésére, aki bár kezdetben vonakodott elfogadni a felkérést, mégis a Toldi mellett döntött – ezzel pedig kezdetét vette pályája utolsó nagyszabású animációjának megvalósítása. Jankovicsot több évtizedes, egészen a stúdió alapításáig visszagombolyítható munkakapcsolat fűzte a Kecskemétfilmhez; vezető rendezőként a stúdió világszerte legismertebb produkciója, a kereken száz részes és globálisan több mint 156 millió megtekintéssel büszkélkedő sorozat, a Magyar népmesék (1977–2011) meghatározó alkotója volt. A stúdióban készült Jankovics Mondák a magyar történelemből (1986–88) című szériája is, amely a Népmesékhez hasonlóan ugyancsak Mikulás ötlete alapján indult el.
A stábban meghatározó szerep jutott a sorozatban kivitelező rendezői, Jankovics halála után pedig a társrendezői posztot betöltő Csákovics Lajosnak éppúgy, mint a Kecskemétfilm számos, több évtizedes szakmai múltat maga mögött tudó szakemberének, vagy éppen az animációs alkotók fiatalabb generációit a Kecskemétfilmen belül és azon kívül képviselő temérdek munkatársnak. Nem is beszélve a ragyogó zenekíséretet komponáló Selmeczi Györgyről és az Arany-szellemalakot – s rajta keresztül valamennyi figurát – bravúrosan megszólaltató Széles Tamásról.
A kiállítás ennek a hosszú alkotói és alkalmazotti folyamatnak kíván emléket állítani. A Toldi az egyik utolsó, pannóniás gyártási hagyományokat követő rajzfilm, amelynek szellemisége teljesen Jankovicsból táplálkozik, ugyanakkor sajátos elegye is a mai digitális technika adta lehetőségeknek, nem csorbítva ezzel a hagyományos kézi rajzban és animációban rejlő szépséget. A látogató végigkísérheti a sorozat, illetve később mozifilm születésének sokszínű munkafázisait, és feltárul a sok és aprólékos munkának egy kis szelete, ami Arany Toldijának világát életre hívta. Jankovics életművének főbb hívószavai közé tartozik az értékmentés és az edukáció, ez a kiállítás sem tűzhet ki hát csekélyebb célokat.
