Június 21., szerda – július 1., vasárnap | Hírös Agóra | 105-ös terem
Megnyitó: június 21. | szerda 18:00
A kiállítást megnyitja: Bán János író, újságíró
Egy sajátos képes elbeszélési forma 150 éves történetének bemutatásán keresztül, a legkiválóbb magyar képregényalkotók alkotásait ismerheti meg a közönség a Buborékban beszélők című kiállításon.
Magyarországon már az első hazai élclapok megjelenését követő évtizedekben megjelentek képaláírásos rajzsorozatok hazai és külföldi alkotóktól egyaránt. Az első formailag már képtörténetnek tekinthető alkotást Jókai Mór szövege alapján Jankó János karikaturista készítette több folytatásban az Üstökös című élclapba. Ezt követően számtalan élclap és gyereklap közölt ilyen típusú rajzsorozatokat az 1873–1919 közötti időszakban.
A későbbi években más hetilapok és számos napilap is rendszeresen publikálta hazai illusztrátorok, például Honti Nándor képsorozatait, majd szóbuborékos képregényeit 1920 és 1945 között. A második világháborút követően folytatódott ez a tendencia, majd 1957 után a képregény valóságos reneszánszát élte Magyarországon, amelynek alkotói között grafikusművészeket, illusztrátorokat, karikaturistákat és rajzfilmrendezőket egyaránt találunk 1950 és 1980 között. Ekkor készültek a magyar képregénytörténet grafikailag legkiválóbb alkotásai, mint például Dargay Attila, Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zórád Ernő munkái.
A rendszerváltás időszakában a külföldi képregények térnyerése következett, de hazai alkotók munkái is megjelentek, például Fazekas Attila képregényei, de ekkor, azaz 1981 és 2004 között, már leginkább füzetekben, könyvekben. 2005-öt követően már egy fiatal grafikusgeneráció készítette a képregényeit, akik alkotócsoportokba szerveződve kiállításokon mutatkoztak be, és saját kiadványokat jelentettek meg, amelyeknek a képregényfesztiválokon és az interneten keresztül komoly rajongótábora alakult ki.
A magyar képregény 150 évét bemutató kiállításon ezekre a nagyobb egységekre bontva mutatjuk be a hazai alkotók munkáit látványos installációkon keresztül, kitérve a képregény és az animációs film kapcsolatrendszerére is.
